Az intelligens gyártási gyártósorok a nyersanyagoktól a késztermékekig a folyamatok teljes-automatizálását teszik lehetővé az információgyűjtésen, feldolgozáson és végrehajtáson keresztül. Működésük zárt-hurkú szabályozási elveken alapul, mint például a PID-szabályozás (arányos-integrál-származékos szabályozás), amely a folyamatparaméterek beállítására szolgál. Az érzékelőhálózatok valós időben gyűjtenek adatokat a gyártósor egyes szakaszairól, beleértve a hőmérséklet-, nyomás-, sebesség- és helyzetadatokat. Ezeket az adatokat egy adatbuszon keresztül továbbítják a vezérlőrendszerhez a dinamikus beállítás érdekében. Az 《Intelligent Manufacturing System Design》(2022) kutatása szerint az érzékelőhálózatok másodpercenként több mint 100-szorosra növelhetik az adatgyűjtés gyakoriságát.
Az automatizált berendezések programozási utasításokon keresztül hajtják végre a feldolgozási feladatokat, a rendszer pedig útvonaltervező algoritmusok (például az A algoritmus) révén hajtja végre a pontos műveleteket. Az 《Industrial Technology》(2023) adatai szerint a modern rendszerek ±0,1 mm-es pozicionálási pontosságot tudnak elérni. Az információkezelő rendszerek (például a MES) integrálják a termelési adatokat a gyártástervezés, a minőség-ellenőrzés és a berendezések állapotának nyomon követése érdekében, javítva ezzel az általános termelési hatékonyságot. Az 《Intelligent Manufacturing Management》(2021) kutatása szerint a MES-rendszerek több mint 30%-kal javíthatják a gyártási terv végrehajtásának hatékonyságát. A gyártósor működése olyan hálózati kommunikációs technológiákra támaszkodik, mint az EtherNet és az OPCUA protokoll, amelyek biztosítják a valós idejű adatátvitelt és az eszközök közötti együttműködést. Az 《Industrial Communication Technology》(2022) statisztikái szerint az OPCUA protokoll ezredmásodperces{11}}szintű kommunikációs késleltetést érhet el, ami garantálja a gyártósor valós idejű reagálási képességét.